Eleanor szemszöge:
Reggel Louis karjaiban ébredtem,Hope pedig az én ölelésemben szunyókált.Nem tudtam mivel érdemeltem ki egy ilyen csodás életet.Van egy bátyám akit nagyon szeretek és ő is szeret engem.Van egy sőt kettő legjobb barátnőm,de ami azt illeti inkább három.Stella,Dani és Pezz.Ők azok akik mindig velem lesznek,mindig ki fognak állni mellettem.Van négy idiótám akik nélkül már el sem tudnám képzelni az életemet és ha már az életemnél tartunk...itt van nekem Louis.Ő az aki már egyenértékű az életemmel.Belehalnék ha valami történne vele.Bár Louis nincs egyedül ebben a szerepben,hiszen van egy csodás kislányunk,Hope.Nekem most már ők a családom.Életem szerelme Louis,a legjobb barátnőim Pezz,Danielle és Stella,a bátyám Jake és az a négy idióta Niall,Liam,Harry és Zayn.Most már ők a családom!
-Jó reggel gyönyörűm.-simított végig az arcomon Louis aminek hatására kirázott a hideg de egyben csodás érzés öntötte el az egész testemet.
-Neked is.-mosolyogtam rá.Hosszasan csak bámultunk egymás szemébe amit Hope sírása szakított félbe.
-Megyek megetetem.-mondtam majd kikászálódtam az ágyból de kicsit elkéstem mert mire teljesen felegyenesedtem Lou már előttem állt és átvette kezemből Hope-ot és elindult a lépcső felé.A többiek még aludtak mert néma csend volt az egész házban.Követtem Louist a konyhába ahol már fél kézzel kevergetett is valami sárga pürét Hope tányérjában.
-Ki kér egy kis répa pürét?Na ki kér?Hát persze hogy te.-mondta kislányunknak vagyis inkább gügyögte.Már kezdtem sajnálni Hope-ot hogy olyan sárga trutyit akar vele etetni Louis de kíváncsi voltam hogy mi sül ki ebből.Miután jól összekeverte,beültette Hope-ot az etető székébe és lerakta a kis tányérját az asztalra egy kis kanállal majd felém fordult.
-Nem szeretnéd te csinálni?-kérdezte és hallottam a hangján hogy rájött hogy ebből nem egy mindennapi reggeli lesz.
-Nem köszi édes ezt most meghagyom neked.-léptem oda hozzá és egy bíztató csók után leültem egy tőlük távolabbra eső székre és csak figyeltem az eseményeket.
-Hope remélem megkíméled apát és rendesen fogsz viselkedni.-puszilta meg kislányunk arcát majd belerakta a kiskanalat abba a gusztustalan trutyiba.A kiskánálnyi répapüré Louis arcán landolt miután kiderült hogy Hope-nak nem ízlik.
-Jól van te kis rosszcsont.-mondta nevetve majd egy kis adag pürét kent Hope arcára mire mindketten felnevettek.Pár perc leforgása alatt már az egész kislányunk répa pürében úszkált és Louis arca is tele volt azzal a sárga izével.Kicsit megilletődtem amikor Lou Hope füléhez hajolt és suttogott neki valamit majd belemarkolt az asztalon kiborított pürébe és az arcomba vágta.
-LOUIS WILLIAM TOMLINSON ezt most megbánod.-pattantam fel majd az összes pürét ami a tányérban maradt,ráborítottam a fejére.Újabb pár perc múlva már a konyha fele pürés volt,de még a plafon is.
-Jó re...-lépett be a konyhába Liam de egyből elakadt a szava.
-Neked is.Kérsz egy kávét?Annyira fáradt vagy hogy még a mondatot se tudod befejezni.-nevette el magát Louis.
-Te bolond vagy.-mondtam vigyorogva majd egy csókot nyomtam Lou ajkaira.
-Ezt ti fogjátok feltakarítani.-kezdett el hisztizni Payne.
-Igen Harry tudjuk.De pontosítok.Louis fog takarítani mert nekem meg kell fürdetnem Hope-ot akármennyire is jól áll neki a sárga.-mondtam majd felálltam és kivettem Hope-ot a székéből majd Louis felé fordultam.
-Jó takarítást édes.-pusziltam meg majd leléptem.Gyorsan mentem felfelé a lépcsőn ügyelve arra hogy ne nagyon répázzak össze mindent.Bevittem Hope-ot a szobájában lévő kis fürdőszobába majd elkezdtem fürdetni.
Louis szemszöge:
-Kedves csajod van Tommo.Rád hagyja a takarítást.El kell lesnem tőle hogy csinálja ezt veled.Tuti nyerő taktika.-veregette meg a vállam Liam.
-Hidd el drága barátom sose fogod nála azt elérni amit El.Ezt elhiheted.-toppant be a konyhába Hazza.
-Miből gondolod?-kérdezte Daddy Direction.
-Kezdjük ott hogy nem vagy csaj.Utánna pedig nincs olyan jó segged mint El-nek és nem okozol OLYAN boldogságot Lou-nak mint Eleanor és még sorolhatnám az érveket.-bólogatott Styles.
-Most komolyan szerinted jó segge van El-nek?-meredtem rá.
-Nem mintha a csajod seggét szoktam volna stírölni de igen.-nevetett fel.
-Na várj csak Styles amíg összetakarítok és utánna olyat kapsz hogy azt kívánod majd hogy bár csak meg se születtél volna.-mondtam idegesen de közben elnevettem magam így nem volt hiteles a fenyegetésem.Gyors fél óra takarítás után fáradtan zuhantam le a kanapéra.Hope és El már lent játszottak a nappaliban.Lekucorodtam a szőnyegre El mellé és az ölembe ültettem Hope-ot aki éppen egy plüssrépával játszott.
-Olyan édes kislányunk van hogy azt el sem tudom mondani.-öleltem magamhoz El-t.
-Szeretlek titeket és mindent meg tennék értetek.-suttogta és éreztem ahogy egy könnycsepp földet ért a vállamon.
-Szeretlek.-csókoltam meg.
Sajnálom hogy ilyen rövid lett és nem is a legjobb és hogy ilyen későn hoztam de nem nagyon van időm.Sajnálom és a kövivel ígérem sietek.
Reggel Louis karjaiban ébredtem,Hope pedig az én ölelésemben szunyókált.Nem tudtam mivel érdemeltem ki egy ilyen csodás életet.Van egy bátyám akit nagyon szeretek és ő is szeret engem.Van egy sőt kettő legjobb barátnőm,de ami azt illeti inkább három.Stella,Dani és Pezz.Ők azok akik mindig velem lesznek,mindig ki fognak állni mellettem.Van négy idiótám akik nélkül már el sem tudnám képzelni az életemet és ha már az életemnél tartunk...itt van nekem Louis.Ő az aki már egyenértékű az életemmel.Belehalnék ha valami történne vele.Bár Louis nincs egyedül ebben a szerepben,hiszen van egy csodás kislányunk,Hope.Nekem most már ők a családom.Életem szerelme Louis,a legjobb barátnőim Pezz,Danielle és Stella,a bátyám Jake és az a négy idióta Niall,Liam,Harry és Zayn.Most már ők a családom!
-Jó reggel gyönyörűm.-simított végig az arcomon Louis aminek hatására kirázott a hideg de egyben csodás érzés öntötte el az egész testemet.
-Neked is.-mosolyogtam rá.Hosszasan csak bámultunk egymás szemébe amit Hope sírása szakított félbe.
-Megyek megetetem.-mondtam majd kikászálódtam az ágyból de kicsit elkéstem mert mire teljesen felegyenesedtem Lou már előttem állt és átvette kezemből Hope-ot és elindult a lépcső felé.A többiek még aludtak mert néma csend volt az egész házban.Követtem Louist a konyhába ahol már fél kézzel kevergetett is valami sárga pürét Hope tányérjában.
-Ki kér egy kis répa pürét?Na ki kér?Hát persze hogy te.-mondta kislányunknak vagyis inkább gügyögte.Már kezdtem sajnálni Hope-ot hogy olyan sárga trutyit akar vele etetni Louis de kíváncsi voltam hogy mi sül ki ebből.Miután jól összekeverte,beültette Hope-ot az etető székébe és lerakta a kis tányérját az asztalra egy kis kanállal majd felém fordult.
-Nem szeretnéd te csinálni?-kérdezte és hallottam a hangján hogy rájött hogy ebből nem egy mindennapi reggeli lesz.
-Nem köszi édes ezt most meghagyom neked.-léptem oda hozzá és egy bíztató csók után leültem egy tőlük távolabbra eső székre és csak figyeltem az eseményeket.
-Hope remélem megkíméled apát és rendesen fogsz viselkedni.-puszilta meg kislányunk arcát majd belerakta a kiskanalat abba a gusztustalan trutyiba.A kiskánálnyi répapüré Louis arcán landolt miután kiderült hogy Hope-nak nem ízlik.
-Jól van te kis rosszcsont.-mondta nevetve majd egy kis adag pürét kent Hope arcára mire mindketten felnevettek.Pár perc leforgása alatt már az egész kislányunk répa pürében úszkált és Louis arca is tele volt azzal a sárga izével.Kicsit megilletődtem amikor Lou Hope füléhez hajolt és suttogott neki valamit majd belemarkolt az asztalon kiborított pürébe és az arcomba vágta.
-LOUIS WILLIAM TOMLINSON ezt most megbánod.-pattantam fel majd az összes pürét ami a tányérban maradt,ráborítottam a fejére.Újabb pár perc múlva már a konyha fele pürés volt,de még a plafon is.
-Jó re...-lépett be a konyhába Liam de egyből elakadt a szava.
-Neked is.Kérsz egy kávét?Annyira fáradt vagy hogy még a mondatot se tudod befejezni.-nevette el magát Louis.
-Te bolond vagy.-mondtam vigyorogva majd egy csókot nyomtam Lou ajkaira.
-Ezt ti fogjátok feltakarítani.-kezdett el hisztizni Payne.
-Igen Harry tudjuk.De pontosítok.Louis fog takarítani mert nekem meg kell fürdetnem Hope-ot akármennyire is jól áll neki a sárga.-mondtam majd felálltam és kivettem Hope-ot a székéből majd Louis felé fordultam.
-Jó takarítást édes.-pusziltam meg majd leléptem.Gyorsan mentem felfelé a lépcsőn ügyelve arra hogy ne nagyon répázzak össze mindent.Bevittem Hope-ot a szobájában lévő kis fürdőszobába majd elkezdtem fürdetni.
Louis szemszöge:
-Kedves csajod van Tommo.Rád hagyja a takarítást.El kell lesnem tőle hogy csinálja ezt veled.Tuti nyerő taktika.-veregette meg a vállam Liam.
-Hidd el drága barátom sose fogod nála azt elérni amit El.Ezt elhiheted.-toppant be a konyhába Hazza.
-Miből gondolod?-kérdezte Daddy Direction.
-Kezdjük ott hogy nem vagy csaj.Utánna pedig nincs olyan jó segged mint El-nek és nem okozol OLYAN boldogságot Lou-nak mint Eleanor és még sorolhatnám az érveket.-bólogatott Styles.
-Most komolyan szerinted jó segge van El-nek?-meredtem rá.
-Nem mintha a csajod seggét szoktam volna stírölni de igen.-nevetett fel.
-Na várj csak Styles amíg összetakarítok és utánna olyat kapsz hogy azt kívánod majd hogy bár csak meg se születtél volna.-mondtam idegesen de közben elnevettem magam így nem volt hiteles a fenyegetésem.Gyors fél óra takarítás után fáradtan zuhantam le a kanapéra.Hope és El már lent játszottak a nappaliban.Lekucorodtam a szőnyegre El mellé és az ölembe ültettem Hope-ot aki éppen egy plüssrépával játszott.
-Olyan édes kislányunk van hogy azt el sem tudom mondani.-öleltem magamhoz El-t.
-Szeretlek titeket és mindent meg tennék értetek.-suttogta és éreztem ahogy egy könnycsepp földet ért a vállamon.
-Szeretlek.-csókoltam meg.
Sajnálom hogy ilyen rövid lett és nem is a legjobb és hogy ilyen későn hoztam de nem nagyon van időm.Sajnálom és a kövivel ígérem sietek.
