20.rész Répapüré

Eleanor szemszöge:

Reggel Louis karjaiban ébredtem,Hope pedig az én ölelésemben szunyókált.Nem tudtam mivel érdemeltem ki egy ilyen csodás életet.Van egy bátyám akit nagyon szeretek és ő is szeret engem.Van egy sőt kettő legjobb barátnőm,de ami azt illeti inkább három.Stella,Dani és Pezz.Ők azok akik mindig velem lesznek,mindig ki fognak állni mellettem.Van négy idiótám akik nélkül már el sem tudnám képzelni az életemet és ha már az életemnél tartunk...itt van nekem Louis.Ő az aki már egyenértékű az életemmel.Belehalnék ha valami történne vele.Bár Louis nincs egyedül ebben a szerepben,hiszen van egy csodás kislányunk,Hope.Nekem most már ők a családom.Életem szerelme Louis,a legjobb barátnőim Pezz,Danielle és Stella,a bátyám Jake és az a négy idióta Niall,Liam,Harry és Zayn.Most már ők a családom!
-Jó reggel gyönyörűm.-simított végig az arcomon Louis aminek hatására kirázott a hideg de egyben csodás érzés öntötte el az egész testemet.
-Neked is.-mosolyogtam rá.Hosszasan csak bámultunk egymás szemébe amit Hope sírása szakított félbe.
-Megyek megetetem.-mondtam majd kikászálódtam az ágyból de kicsit elkéstem mert mire teljesen felegyenesedtem Lou már előttem állt és átvette kezemből Hope-ot és elindult a lépcső felé.A többiek még aludtak mert néma csend volt az egész házban.Követtem Louist a konyhába ahol már fél kézzel kevergetett is valami sárga pürét Hope tányérjában.
-Ki kér egy kis répa pürét?Na ki kér?Hát persze hogy te.-mondta kislányunknak vagyis inkább gügyögte.Már kezdtem sajnálni Hope-ot hogy olyan sárga trutyit akar vele etetni Louis de kíváncsi voltam hogy mi sül ki ebből.Miután jól összekeverte,beültette Hope-ot az etető székébe és lerakta a kis tányérját az asztalra egy kis kanállal majd felém fordult.
-Nem szeretnéd te csinálni?-kérdezte és hallottam a hangján hogy rájött hogy ebből nem egy mindennapi reggeli lesz.
-Nem köszi édes ezt most meghagyom neked.-léptem oda hozzá és egy bíztató csók után leültem egy tőlük távolabbra eső székre és csak figyeltem az eseményeket.
-Hope remélem megkíméled apát és rendesen fogsz viselkedni.-puszilta meg kislányunk arcát majd belerakta a kiskanalat abba a gusztustalan trutyiba.A kiskánálnyi répapüré Louis arcán landolt miután kiderült hogy Hope-nak nem ízlik.
-Jól van te kis rosszcsont.-mondta nevetve majd egy kis adag pürét kent Hope arcára mire mindketten felnevettek.Pár perc leforgása alatt már az egész kislányunk répa pürében úszkált és Louis arca is tele volt azzal a sárga izével.Kicsit megilletődtem amikor Lou Hope füléhez hajolt és suttogott neki valamit majd belemarkolt az asztalon kiborított pürébe és az arcomba vágta.
-LOUIS WILLIAM TOMLINSON ezt most megbánod.-pattantam fel majd az összes pürét ami a tányérban maradt,ráborítottam a fejére.Újabb pár perc múlva már a konyha fele pürés volt,de még a plafon is.
-Jó re...-lépett be a konyhába Liam de egyből elakadt a szava.
-Neked is.Kérsz egy kávét?Annyira fáradt vagy hogy még a mondatot se tudod befejezni.-nevette el magát Louis.
-Te bolond vagy.-mondtam vigyorogva majd egy csókot nyomtam Lou ajkaira.
-Ezt ti fogjátok feltakarítani.-kezdett el hisztizni Payne.
-Igen Harry tudjuk.De pontosítok.Louis fog takarítani mert nekem meg kell fürdetnem Hope-ot akármennyire is jól áll neki a sárga.-mondtam majd felálltam és kivettem Hope-ot a székéből majd Louis felé fordultam.
-Jó takarítást édes.-pusziltam meg majd leléptem.Gyorsan mentem felfelé a lépcsőn ügyelve arra hogy ne nagyon répázzak össze mindent.Bevittem Hope-ot a szobájában lévő kis fürdőszobába majd elkezdtem fürdetni.

Louis szemszöge:
-Kedves csajod van Tommo.Rád hagyja a takarítást.El kell lesnem tőle hogy csinálja ezt veled.Tuti nyerő taktika.-veregette meg a vállam Liam.
-Hidd el drága barátom sose fogod nála azt elérni amit El.Ezt elhiheted.-toppant be a konyhába Hazza.
-Miből gondolod?-kérdezte Daddy Direction.
-Kezdjük ott hogy nem vagy csaj.Utánna pedig nincs olyan jó segged mint El-nek és nem okozol OLYAN boldogságot Lou-nak mint Eleanor és még sorolhatnám az érveket.-bólogatott Styles.
-Most komolyan szerinted jó segge van El-nek?-meredtem rá.
-Nem mintha a csajod seggét szoktam volna stírölni de igen.-nevetett fel.
-Na várj csak Styles amíg összetakarítok és utánna olyat kapsz hogy azt kívánod majd hogy bár csak meg se születtél volna.-mondtam idegesen de közben elnevettem magam így nem volt hiteles a fenyegetésem.Gyors fél óra takarítás után fáradtan zuhantam le a kanapéra.Hope és El már lent játszottak a nappaliban.Lekucorodtam a szőnyegre El mellé és az ölembe ültettem Hope-ot aki éppen egy plüssrépával játszott.
-Olyan édes kislányunk van hogy azt el sem tudom mondani.-öleltem magamhoz El-t.
-Szeretlek titeket és mindent meg tennék értetek.-suttogta és éreztem ahogy egy könnycsepp földet ért a vállamon.
-Szeretlek.-csókoltam meg.






Sajnálom hogy ilyen rövid lett és nem is a legjobb és hogy ilyen későn hoztam de nem nagyon van időm.Sajnálom és a kövivel ígérem sietek.

19.rész Kiborulás és Sophia

Sziasztok új író vagyok vagyis Emese be akarta fejezni a blogot...najoo mind1. A lényeg hogy innentől én hozom a fejezetek nagy részét. Jó olvasást. xx Dóry
Eleanor szemszöge:

 Mikor lementünk egy ismeretlen lány állt a nappaliban Liam mellett.Teljesen lefagytam.Azt is nehéz volt feldolgoznom hogy Dani és Liam szakítottak de az már nagyon sok volt hogy Payne ideállít egy másik lánnyal.Nagyon remélem hogy nem az új barátnője mert akkor nem tudom mi lesz velem.Nem tudnám feldolgozni azt hogy valaki megpróbálja pótolni Dani-t.
-Liam nem szeretnél bemutatni nekünk valakit?-kérdezte Louis.
-Ömmm....Ő itt Sophia.-mutatta be az eddig ismeretlen lányt.
-És Sophia a volt osztálytársad aki most költözött Londonba a BARÁTJÁVAL és még nem ismer senki és ezért segítesz neki eligazodni ebben az óriási városba?-meredtem Liam-re.Erre az lett volna a helyes válasz hogy "Eltaláltad" vagy "Igen csak a barátja azért nem tudott eljönni mert állás interjúra ment" vagy valami hasonló.
-Figyelj El.Tudom hogy most nehéz neked hogy Dani és én már nem vagyunk egy pár de ahogy Danielle s mondta minden olyan lesz mint régen.-lépett közelebb Liam és próbált nyugtatni.Pontosan tudta hogy semmi sem lesz ugyan olyan mint régen.
-Liam te is tudod már soha semmi nem lesz olyan mit amilyen régen volt.-mondtam sírva majd kirohantam a házból.Nem tudtam hova megyek de nem tudtam maradni.Nem tudtam azt nézni hogy Liam ilyen gyorsan túltette magát Dani-n.Nagyon szeretem Liam-et persze csak barátilag de nagyon haragudtam rá.Olyan gondolatok is cikáztak a fejemben,hogy már akkor is szakítottak mikor terhes voltam csak nem akarták hogy ki legyek ezen akadva ezért azt tettették hogy még együtt vannak közben meg Liam Sophia-val kavart.Nem ilyenre még csak gondolni sem lehet.Nem nézném ki ezt egyikőjükből sem.Nem tudnám elhinni Dani-ról hogy átverne.Nem tudtam reálisan gondolkodni.Minden aprócska bolondság megfordult a fejemben arról hogy Liam és Dani miért szakíthattak vagy mikor.Már vagy egy órája sétálgathattam azt se tudom hol.Kezdtem aggódni Hope-ért.Előhalásztam a telefonomat a zsebemből majd írtam egy üzenetet Louis-nak.
"Minden rendben otthon?Hope alszik még?"lehet hogy valami szia szerőséget is kellett volna de nem volt rá energiám és gyorsan szerettem volna tudni hogy mi van otthon.Louis pár perc múlva vissza is írt.
"Hol vagy?Most azonnal gyere haza Eleanor!Igen Hope alszik de haza kell jönnöd.Kérlek.Szeretlek kicsim."Mielőtt megismertem volna a srácokat,el sem tudtam képzelni hogy vala szeretni tudok valakit ennyire a családomon kívül.Mostmár el se tudnám képzelni az életemet Louis nélkül.Elindultam vissza azon az úton amelyiken eljutottam ide.Nagyon hosszú volt az út.Végig azon agyaltam hogy miért gondolja azt Dani is és Liam is hogy minden olyan lesz mint régen.Ezer százalék hogy csak nyugtatni akartak vele.Ők is tudták hogy nem igaz.Gondolataimat megzavarta hogy hazaértem.A házba belépve aranyos látvány fogadott.Louis a kanapén ült Hopo-val az ölében.Boldog voltam hogy ilyen családom van.Igen,kijelenthetem hogy Louis-sal és Hope-val egy család vagyunk.Halkan Lou mögé sétáltam.
-Nagyon aranyosak vagytok.-suttogtam neki.Kicsit összerezzent majd rám kapta tekintetét.Lefektette Hope-ot a kanapéra majd elém állt.
-Eleanor soha többe ne merj csak így elrohanni.Nagyon aggódtam érted.-ölelt magához.Szorosan hozzábújtam majd óvatosan megpusziltam.
-El kérlek többet ne csinálj ilyet hogy csak így elrohansz.-mondta mire bólintottam.
-Nagyon szeretlek.-pusziltam meg.
-Csak ennyit kapok?-kérdezte szomorú kisfiús arccal.Nem lehetett nemet mondani neki,bár nem is állt szándékomban.Lágy csókot nyomtam szájára majd magamhoz szorítottam.
-Eleanor beszélhetnénk?-lépett mellénk Sophia.
-Persze egy pillanat.-bólintottam majd felvettem apró kislányomat a kanapéról és Sophia után mentünk Hope-val a konyhába.
-Figyelj tudom hogy sosem fogom tudni pótolni Daniellet de mindent meg teszek azért hogy jóban legyünk.Tudom hogy nagyon megszerettétek egymást Danielle-el és hogy most valószínüleg kidobnál de én tényleg szereten Liam-et.Tudod,ez most nekem is nehéz mert azt is tudom hogy Liam mennyire szerette Danielle-t és azt is tudom hogy sosem fogok Danielle helyére lépni de ezt nem is szeretném.Nem szeretném ha azt hinnéd hogy el szeretném feledtetni veletek Danielle-t.-zúdította rám mondandóját Sophia.Nem gondoltam volna hogy tényleg így érez.Nagyon kedves tőle hogy elmondása szerint nem próbál Dani helyére lépni.
- Köszönöm hogy ezt elmondtad és annyit szeretnék csak mondani hogy köszönöm hogy nem próbálsz Dani helyére lépni és még annyi hogy remélem boldogok lesztek Liam-mel.Bár őszintén elmondom hogy Danielle már most hiányzik de remélem veled is jóban leszek.-mosolyogtam Sophia-ra.Nem is gondoltam volna hogy ilyen aranyos lány.
-Én is remélem.-mosolygott rám.Visszamentem a nappaliba ahol Jake és Stella ültek a kanapén és TV-t néztek.
-Jake vigyáztok egy kicsit Hope-ra?-kérdeztem bátyámat de mielőtt válaszolt volna Stella már át is vette a kislányomat én meg elindultam Liam keresésére.Végignéztem az egész házat de sehol sem volt.Kimentem a kertbe.Liam ott ült a kertbe a földön lehajtott fejjel,háttal nekem.Odasétáltam hozzá majd leültem mellé.Lassan rámnézett.Szomorú volt.Látszott a szemében hogy szomorú.
-Liam beszéltem Sophia-val.-mondtam halkan.
-Figyelj tudom hogy nem fogja pótolni Danielle-t se neked se Perrie-nek de ha jobban megismered nagyon kedves és szeretni való.Tudom hogy neked és Pezz-nek nehéz lesz mert nagyon szerettétek Dani-t de mint mondtam minden olyan lesz mint régen azzal az aprócska kivétellel hogy Dani és én nem leszünk egy pár.Dani bármikor átjöhet nem fog zavarni sőt örülni fogok neki.-mondta.
-Liam megbeszéltem Sophia-val a dolgokat és szerintem jóba leszünk.-mosolyogtam Daddy Direction-re.Mikor Liam feldolgozta amit mondtam neki,felállt és engem is felrántott majd megölelt.Miután Payne elengedett bementünk a házba.Louis,Zayn,Harry,Lottie,Jake és Stella a kanapén ültek és valami mesét néztek.Hope nem volt velük.
-Stella hol van Hope?-kérdeztem a bátyám mellett ülő barna hajú lányt.
-Pezz elrabolta.-mondta az emelet felé mutatva.Egy mosoly kíséretében felballagtam az emeletre és Perrie-t kezdtem keresni.
-Drágám csak nem engem keresel?-lépett ki Pezz Hope szobájából.
-De édesem pont téged kerestelek.Hope alszik?-kérdeztem mosolyogva.
-Igen alszik a kis tündér.-mondta Perrie majd behúzott Hope szobájába.Kislányom édesen aludt a kiságyában.Kivettem Hope-ot az ágyból és elkezdtem vele sétálgatni a szobában.Ezt akkor kell csinálni ha nem alszik el de én akkor is csináltam amikor már aludt.
-Milyen édesek vagytok.-mondta Louis az ajtókeretnek támaszkodva.
-Amikor nálad van akkor ti még aranyosabbak vagytok.-mosolyogtam Louira.
-Kezdek fáradt lenni.Megyünk alszunk egyet Hope-val.-mondtam vigyorogva majd elindultam a szobánk felé.Átsétáltunk a saját szobánkba majd leültem az ágyra törökülésbe és Hope-ot az ölembe fektettem és úgy aludt tovább.
-Nagyon édesek vagytok.-puszilt meg Louis.
-Hope a legédesebb.-pusziltam meg óvatosan kislányom fejét.
-Ezt hagy fotózzam le.-kérlelt Louis.Nem válaszoltam semmit mert nem is volt rá időm.Mire észbe kaptam Lou már elő is vette a telefonját és lefotózott.

Louis szemszöge:

Olyan édes volt Hope ahogy aludt El ölébe.Nagyon szeretem őket.Eleanor-t és Hope-ot is.Megkérdeztem El-t hogy lefotózhatom-e Hope-ot bár inkább kijelentettem mert nem is volt ideje válaszolni.Lefotóztam a kislányunkat El ölében majd tweeteltem.

@Louis_Tomlinson:Az én drága kislányom az ő csodálatos anyukája ölében :")

@EleanorJCalder  nagyon szeretlek titeket <3

-Édesek vagytok.Nagyon szeretlek titeket.-mondtam majd lágyan megcsókoltam.

-Szeretlek Louis.-mondta El.Lefeküdtem El és Hope mellé.Szerelmem Hope-ot ölelve aludt el.Egy ideig néztem őket ahogy alszanak majd én is bealudtam.

VÉGE

Arra az elhatározásra jutottam, hogy befejezem EZT a blogot..... Sajnálom..
1. alig olvassák
2. nincs időm
3. nincs ötletem. Sajnálom... de ha gondolja valaki akkor odaadom neki a blogot, bár nem hiszem, hogy lehetne belőle csinálni valamit. Még egyszer sajnálom. Én innen leléptem!!!

Bye: Mesii

18.rész Leánykérések

Eleanor szemszöge:
- Már most látom, hogy Hope imádni fogja az apukáját. - mosolyogtam. Ebben a pillanatban hirtelen valali megölelt hátulról. Megfordultam és Danielle volt ezért gyorsan megöleltem.
- NA minden rendben?? - mosolyogtam.
- Igen.- mondta Liam és adott egy puszit Dani-nak.
- El, ideje lenne fürdetni. - jött hozzánk Louis. Csak vettem egy nagy levegőt.
A szobánkba voltunk és ott Louis-nak mutatta Johan, hogy mit kell és hogy csinálni. Én is néztem amint felengedtem a kádat kicsi vízzel.
- Na Louis! Eleanor fürdeti. -. mondta Johan
- De miért? - kérdezte Louis szomorúan.
- Igen, miért?? - kérdeztem én is.
- Mert ha Louis turnéra megy te hogy fogod majd fürdetni? - kérdezte Johan. Végül csak igaza lett Johan-nak. Megfogtam a babát és bementünk fürdőbe. Johan belerakta a vízbe és mondta, hogy hol kell megtámasztani, hogy jó legyen Hope-nak. Én is próbáltam de soha nem volt jó és már az agyamra ment a sírása is.
- Befejeznéd kérlek?? - emeltem fel a hangom Hope-ra aki csak jobban sírt. Johan egyből átvette a kezemből mire én egyből elmentem onnan könnyes szemmel, sőt már sírtam. Kiültem a kertbe és sírtam. Liam, Harry, Zayn, Perrie és Dani jöttek ki mert ők itthon voltak.
- Mi a baj szívem csücske?-kérdezte Perrie.
- Szörnyű anya vagyok már most. - sírtam sőt zokogtam tovább.
- Miért lennél az?? - kérdezte Dani.
- Ennyi idősen bevállaltad Hope-ot és már abba fáradsz, hogy mindent tökéletesen akarsz csinálni. - mondta Liam.
- Még normálisan se tudtam megszülni.. - zokogtam tovább miközben Harry ölelt.
- Ez hülyeség.. - mondta Dani.
- Nem az.. Ha szólok akkor amikor a fájásaim voltak akkor nem lettem volna életveszélybe.. HA tovább húztam volna neki is baja esett volna amit nem bírtam volna ki. - folytattam.
- De most miért vagy rossz anya? -kérdezte Zayn.
- Még megfürdetni se tudom a saját lányomat! - öleltem jobban Harry-t.
- Segítünk mindenben, nem vagy egyedül. - mondta Harry és ebben a pillanatba Louis jött ki Hope-al a kezébe. A többiek egyből bementek. - Nem állok erre készen..- mondtam. - Te vagy a legjobb. Legjobb anya, barátnő, partner. Csak nézd meg Hope-ot. -mondta Louis. - Olyan kis ártatlan. - mosolyogtam.- Fogd meg egy kicsit, te vagy az anyukája. - mondta Louis. Én átvettem. Mindenki kijött, mire visszanéztem Louis-ra ő elöttem térdelt. - Eleanor Jane Calder megtisztelnél azzal, hogy hozzámjössz feleségül?-tette fel a legnagyobb kérdést a világon Louis. - Istenem..- mondtam halkan könnyes szemmel. - Na mi lesz már? - kiabálták a többiek. Dani átvette Hope-ot. Láttam Louis szemében az aggodalmat. - Én... - Húgi ne csináld már.-nevetett Jake. - Csak a te beleegyezéseddel.-néztem bátyámra Ő csak bólintott.- Igen! Nagyon szeretnék!- mondtam izgatottan makd az ujjamra húzta a gyűrűt majd megcsókolt. Mindenko jött gratulálni. Niall átkarolta a vállamat és Pezz-ét is. - Mrs. Tomlinson és Mrs. Malik. - mosolygott ránk Niall. - Úristen!- elkezdtem sikitani kicsit és megöleltem Perrie-t majd Zayn-t is. - És mi lesz Mrs. Payne-nel és Mrs. Horan-nel?- kérdezte Harry felhúzott szemöldökkel. - Nincs Mrs. Horan!!- mondta egyből Louis. Mindenki nevetett ezen még Johan is. Niall csak megpuszilta Lottie fejét és magához húzta. - És mikor lesz Mrs. Calder?- kérdeztem bátyámtól. - Még ráérünk. - mosolygott Jake. - És ugye együtt lesz megtartva az esküvő?? És tavasszal egy réten?- kérdeztük egyszerre Pezz-el. - Amit csak akartok. - nevetett Mr.Tomlinson és Mr. Malik.
4 hónap múlva:

Jake legyőzte a rákot és boldogok Stel-el.
- El, kicsim ne borulj ki... - jött hozzám az összes fiú.
-Miért?? És a többi lány?-kérdeztem mire Stel és Lottie ültek le óvatosan mellém. -Perrie??-kérdeztem.
- Egy kicsit add oda Hope-ot valakinek.- mondta Niall. Én odaadtam neki majd továbbra és értetlenül néztem rájuk. Louis odajött hozzám majd megsimogatta az arcomat majd adott egy puszit.
- Danielle és én végleg szakítottunk. -mondta Liam miközben leguggolt és megfogta a combomat. Egyik legjobb barátnőm is lejött.
- Mielőtt bármit mondasz, én boldog vagyok, Liam is. Mindig jövök hozzátok és ígérem ugyan olyan lesz mint eddig. Légy most már felnőtt, 20 vagy. Most megyek, majd beszélünk. - mondta Dani és adott egy puszit a most érkező Perrie-nek és nekem majd Niall-nek is adott egy puszit mert ők nagyon jóba voltak. Liam segített Dani-nak kivinni a kocsihoz a cuccait.
- Már semmi nem lesz olyan mint régen.- kiabáltam még Dani-nak és kifojt egy könnycsepp a szememből majd megöleltem Pezz-t. Végül arra eszméltünk, hogy Hope nagyokat sikongat. Bementünk a többiekhez és csak mosolyognom kellett amikor láttam, hogy Harry és Niall játszanak Hope-al csak hogy ő az apukájához akar menni.
- Elfog törni a mécses fiúk! - ahogy ezt kimondtam Hope elkezdet nyöszörögni majd sírni. Louis átvette majd Liam is bejött. Odamentem és megöleltem.
-Biztos boldogok vagytok!-kérdeztem.
- Igen. - felelte és adott egy puszit.
- Anya! Szerintem rád van szükség. Éhes.- mondta Louis. Odamentem és átvettem Hope-ot aki körbe fonta a kezét a nyakamon.  Felmentem és megetettem meg kicseréltem a pelusát. Ez mind 35 perc volt. Vállamra raktam Hope rongyiját majd azon az oldalon fogtam meg Hope-ot de mégsem mentünk le.. Helyette megnéztük a képeket amik Hope szobájába voltak. Volt ott mindenkiről kép persze mindegyiken rajta volt Hope közbe böfizett is. Odaadtam neki a kis zsiráfját és a cumiját is a ruhájára csíptettem. Hirtelen Louis átölelt hátulról és a fejét a vállamra rakta. Ránéztem és be volt csukva a szeme.
- Nagyon szeretlek titeket.- mondta rekedtes hangon Louis.
- Mindent megtennék értetek, de most gyenge vagyok.. - mondtam.

- Dani miatt igaz? - kérdezte mire csak bólintottam. Mikor lementünk egy ismeretlen lány állt a nappaliban Liam mellett..

Információ.

Sziasztok :3 Akkor a közepébe vágok.. van egy új blogom amihez a Született Feleségek c. sorozat adta az ihletet és a YouTubers-ek ( Kalel Kitten, Anthony, PewDiePie, Marzia, Jack and Finn) .

Blog: Lie My Life.*

E mellett szeretném ha tudnátok, hogy a But, You're perfect to Me blogomon  új rész!! :D Tapsot a művésznőnek :'D További jó olvasást és jó Nyarat :) <3

17. rész Szülés

Eleanor szemszöge:

Louis mindig elkísért a tornákra és a szülés segítő órákra, ha ő nem ért rá valamelyik lány kísért. Mindig tudtam mit kell csinálni, de most elfelejtettem. Nagyon rosszul vagyok. Louis segített megállni a lábamon és úgy mentünk be. Pár perc múlva egy sima szobában voltam és kaptam egy kis fájdalomcsillapítót, hogy pihenjek egy kicsit Louis itt ült bent mellettem a lányokkal együtt.
- Louis.. ugye bent leszel velem amikor megszülöm Hope-t? - kérdeztem barátomtól.
- Persze! - mosolygott rám és adott egy puszit.
- Hívtam a többieket, Louis anyukája, Lottie és Jake jön be és szólt már a szüleidnek is. A többiek majd azután mikor megszületett Hope. - mondta Stel és leült. Körlbelül 1 óra múlva fojt el a magzatvizem és még jobban fájt a hasam és izgultam. Végül eljött az idő.. Meg kell szülnöm a kislányomat!. Akkor ijedtem meg nagyon amikor nem engedték meg, hogy Louis bejöjjön velem. 45 perc múlva megszületett.

 Jake szemszöge:

Egyből rohantunk be a kórházba amikor Stel hívott. Mikor beértünk akkor vitték be a húgomat szülni. Leültünk a szoba előtti székekre és valaki bambult, valaki gondolkozott és valaki Louis-t nézte ahogy előttünk mászkált ide-oda.
- Kicsim, nyugodj le! - mondta Johan és épp meghallottuk ahogy a húgom szenved. Louis is meghallotta és a falnak támaszkodva leült a földre.
- Miért vagy ennyire feldúlt? - kérdezte Pezz.
- Mert talán most születik meg a lányom és megígértem Eleanornak, hogy Vele leszek de nem engedtek be!!!! - mondta idegesen Louis.
- De van más is..- néztem rá..
- Az orvos azt mondta, hogy mivel keveset evett El ezért elgyengült és most sokáig nem mondta el a fájdalmait a boltban és ez csak rontott az állapotán... Nem biztos, hogy túl éli a szülést.. - mondta ki a végét sírva. Nem hittem el amit mond... Stresszes 45 perc múlva jött ki az orvos. Louis egyből felállt és én is.
- Gratulálok apuka, egy egészséges kislánya született.  - mosolygott az orvos és utat engedett Louis-nak. Mikor bement akkor a többiek jöttek Harry és Zayn kivételével.
- Na???? - kérdezte egyből Niall.
- Megszületett. - mosolyodtam el.
- Louis most ment be. - mosolygott Dani.

Louis szemszöge:

- És az anyuka, hogy van? Túléli? - kérdeztem egyből.
- Jól, úgy néz ki, hogy igen, de ez által több időre kell bent tartanunk. Ránéztem El-re aki izzadtan, ki fáradva , tehetetlenül feküdt az ágyon. Amíg Hope-t fürdették meg és előkészítették a papírokat leültem El mellé.
- Ügyes voltál kicsim. - pusziltam meg a kezét.
- L-Louis...... - csak ennyit bírt kimondani. Segítettem neki felülni az ágyba majd hozták is a babát. Először El-nek adták oda.
- Azt hiszem bajban vagyok, mert női uralom van felettem. - nevettem mire El is nevetett egy kicsit.
- Szia Hope... Én vagyok az anyukád. - mondta remegő hangon Eleanor. Én csak őt néztem mivel egy könnycsepp gördült ki a szeméből. - Olyan szép. - mosolygott és megsimította az arcát.
- Kérem addig átadni az apukának a babát amíg át toljuk Önt a szobájába. - mondta az orvos mire El odaadta a babát. Még elmondta az orvos, hogy menjünk oda és ott egyeztetjük a papírokat. Én a babával mentem ki El után. Mindenki mosolyogva nézett rá, de El már el is aludt.
- Emberek! Bemutatom a lányomat, Hope Allyson Tomlinson. - mosolyogtam a babára. - én vagyok az apukád. - mondtam halkan az alvó babának.
- De édes. - jött oda mindenki.
- Viszont most menjünk el szobájához és majd utána mindenki megfoghatja, DE ÓVATOSAN! - mondtam az utolsó két szót kihangsúlyozva.
- Ajjajj a féltő apuka. - mosolygott rám Liam. Én csak nevettem és elindultunk El szobája felé. Anya kinyitotta nekem az ajtót majd bementem. A nővérnek odaadtam a babát és belerakta a kis ágyába. El egy fél óra múlva felkelt és behozták a papírokat.
- Mi a neve a kislánynak? - kérdezte a doktor.
- Hope Allyson Tomlinson. - mondtam El helyett.
- Szép név. Akkor kérnék ide egy aláírást az apukától és az anyukától. - mondta az orvos és én alá is írtam. El is nagy nehezen. És akkor elkezdett sírni a baba. El nagyon megijedt és hirtelen akart mozdulni de szerencse, hogy nem hagytam. Nővér is itt volt.
- Éhes. Meg kell etetni. - mosolygott El-re és a kezébe rakta a babát. A nővér rám nézett, hogy csináljam én, hogy Eleanor mellét vegyem elő mert El nem tudta és a nővér inkább rám bízta. Én megtettem innentől csak Eleanor-on múlik és a nővéren, hogy hogy mutatja meg neki. Végül az etetés is megtörtént majd El is elaludt újra én meg kimentem egy kávéért.
- Na?? - kérdezte egyből El anyukája.
- Nagyon fáradt, de most etette meg az előbb. Csak holnap lehet bemenni hozzá. - mondtam majd leültem.
- Na mi van Apuka? - ült le mellém Lottie.
- Semmi nagynéni. - nevettem.
- Milyen fura.. Anya nagymama lett. - mondtam nevetve.

Másnap:

Én egész éjjel itt voltam és a lányokat kértem meg, hogy hozzanak El-nek pár ruhát meg Hope-nak is. Jöttek is mindannyian csak Harry és Zayn nem még mindig. El olyan 5 óra körül kelt fel míg a baba 5-ször keltette fel. Mindannyian be is mentünk.
- Szia kicsim, hogy vagy? - kérdeztem majd adtam neki egy puszit.
- Már jobban. - mosolygott.
- Szia húgi. - adott egy puszit Jake, El-nek.
- Isteneeeeeeeeeeeeeeeem! De aranyoooos!! - mondta Pezz újra a nagyon magas hangjával.
- Pezz, szívem.. ha lenyugodsz akkor meg is foghatod. - nevetett El.
- Huh.. okéé.. akkor addig add oda Dani-nak. - mondta viccesen.
- Megfoghatom? - kérdezte Dani.
- Bolond kérdés, persze! - mondta El és átadta Hope-ot Daninak. Végül mindenkinél volt és El is elment fürdeni. Mindenki hirtelen eltűnt majd azt hallottuk már, hogy valaki kiabálja a nevünket. Egyből gondoltam, hogy a rajongók aztán meg Harry is megszólalt. Kimentünk a teraszra, a baba Eleanornál volt épp ébren.
Mindenki sikított és tapsolt. Olyan táblák voltak melyen olyanok álltak, mint: "GRATULÁLUNK!" vagy "Reméljük boldogok lesztek!!"...stb. az 1. emeleten volt így hallottunk mindent és ők is mindent.El csak mosolygott és hozzám bújt. A baba elkezdett sírni mire mindenki csöndben lett.
- Most csináltam meg mindent vele... Megetettem, aludt is.. Nem tudom......
Én csak kivettem a kezéből a babát és pár perc múlva csak nevetett én csak ránéztem El-re majd magamhoz húztam a fél kezemmel.
- Mi a neve a babának?? - kérdezte Harry mire mindenki sikított.
- Szívem.. - adtam neki utat, hogy Ő mondja el.
- Hope, Hope Allyson Tomlinson. - mosolygott El majd újra mindenki sikított.

- A két bolond tehát ezt tervezte. - nevette el magát El.

Louis_Tomlinson: Megszületett az én kicsikém, Hope Allyson Tomlinson! Büszke vagyok rád Kicsim, @EleanorJCalder!! <3<3

3 nap múlva Eleanor-t és Hope-t hazaengedték ám várt rájuk egy kis meglepetés.

Eleanor szemszöge:

Végre hazaengedtek minket Hope-al. Louis segített lecipelni a cuccokat én meg csak a babát hoztam. Louis kocsijába már bele lett rakva a babaülés. Mivel épp aludt a baba ezért előre tudtam ülni, de mindig figyeltem, hogy jó e neki. 

- Louis.. miért erre jövünk?? - kérdeztem.

- Meglepetés. - mondta mire én csak nagyot néztem. 10 perc múlva a One Direction háznál álltunk meg. A kapura az volt színessel festve, hogy "Welcome Hope and Eleanor!". Én csak mosolyogva szálltam ki a kocsiból és mondtam Louis-nak, hogy hozza Hope-ot. Én csak megöleltem mindenkit.

- Hé El..

- Hé srácok!! Miért vagyunk itt? - kérdeztem.

- Hát.. újra ideköltözünk!! Mivel mondtátok mennyire nem szerettek ott lakni és alapból is kicsit a ház főleg, hogy ez a kis csöppség is jött. - mondta Zayn miközben Louis mellém sétált. 

- Kicsim megfognád Hope-ot amíg a fiúk segítenek a kocsiból kipakolni? - kérdezte tőlem mire én csak mosolyogtam és átvettem.

- Olyan jó, hogy itthon vagy húgi. - mondta bátyám és megölelt. 

- Szeretlek Jake. -mondtam és jobban hozzábújtam. Aztán Louis-ék jöttek le és mondták, hogy menjünk a kertbe.

- Louis, a húgod és az anyud nemsokára jönnek csak el kell intézniük valamit. - mondta Pezz.

- Oké. - mondta Louis és leültünk a hintaágyba és elkezdtünk játszani Hope-al mire hangosan nevetett.

- A kis Hope, úgy látom szereti ha az anyukája és az apukája foglalkoznak vele. - mosolygott Dani

- Kibékültetek Liam-mel? - néztem rá Daniellle-re és Liam-re. 

- Eleanor... nem fogok hazudni neked... Elköltözök. - mondta Dani.

- M-Mi van??? - kérdeztem és éreztem, hogy könnyes lesz a szemem. - De.. Ti olyan tökéletesek vagytok együtt és tudom, hogy szeretitek egymást és.....

- Eleanor.. ennek vége.. - mondta Liam.

- De csak így hagyjátok az egészet??? - kérdeztem és átadtam Louis-nak a babát. Dani elrohant.

- Idefigyelj!!!! Ha most hagyod, hogy elmenjen már tudom is, hogy mit fogok csinálni veled!!! Hisz szereted!!! - mondtam Liam-nek. Szerintem most rájött mivel máris szaladt a lány után.

- Gyere El! Mutatunk valamit! - jött egyből Lottie és Pezzel az élen húztak maguk után.

-Ez.... - néztem szét és csak mosolyogtam.

- Ez Hope szobája. - mosolygott Lottie.

- De aranyos!! Köszönöm!!! - mondtam és megöleltem a lányokat majd jött mindenki és sorban mindenkit megöleltem.

- De ezt figyeld!!! - mondta Harry és leengedte a redőnyt majd bedugott a konnektorba valamit és az ágy fölötti függöny mögött valami világított. Harry elhúzta és a "HOPE" felirat ragyogott színesen ami bevilágította az egész szobát.

- Ez nagyon szép. - mosolyogtam.

- És ami a legjobb.. A mi szobánkkal szembe van ez a szoba. - mondta Louis és megpuszilta a fejem. 

- A lányod elaludt a kezedben! - mosolygott halkan Louis-ra, Johan. Louis csak rám nézett.

- Na mivan? Nem mered lerakni az ágyába a lányodat? - nevettem majd  odamentem Louis mellé. Átakartam venni Hope-ot, de Ő csak Louis pólójába kapaszkodott. Olyan aranyos volt, így hát hagytam Louis beleegyezésével, hogy a karjaiban aludjon.

16. rész Babadolgok

Louis szemszöge:

- Na??? Kisfiú vagy kislány? - kérdeztem ahogy El kijött a nőgyógyásztól.
- Majd otthon elmondom amikor mindenki ott van. - mondta mosolyogva és adott egy puszit.
- Miért van olyan érzésem, hogy azért örülsz ennyire mert kisfiú? - kérdeztem visszaemlékezve arra az estére amikor eldöntöttük, hogy ő kisfiút szeretne én meg kislányt.

otthon:

- Hé El! Csinálhatunk egy képet a pocakodról? - kérdeztem pirulva.
- Ajj, milyen képet akartok? - nevetett.
- Csak húzd fel a pólód, DE! Csak a melltartó aljáig, onnan már csak én láthatlak. - mondtam perverzen. El nevetett majd megtette amit kértem. Jake elkezdte rajzolni El hasát.
- Ez biztos jó ötlet? Nem lesz baja a babának? - aggodalmaskodott újra El.
- Eleanor, ez csak filc! És ne aggódj ennyit. - mondtam neki majd megcsókoltam. Kifújta  a levegőt és beletörődött a sorsába.
- És kész a remekmű!  - mondta Jake majd adott egy puszit El hasára. Én csináltam egy képet amit egyből fel is raktam Twitterre.

@Louis_Tomlinson: Az én egyetlen szerelmem az én gyerekemmel a hasában! @JakeACalder mesterműve. Nagyon várom már és bevagyok zsongva, hogy a kezembe tarthassam lányomat/fiamat. @EleanorJCalder mikooor mondod máár meg, hogy fiú vagy lány?? :(( Szeretlek nagyon!<3<3"

- Te bolond vagy. - nevetett el és az ölembe ült.

- Tudod kicsim.. nagyon nagyon szeretlek, de nagyon nagyon nehéz vagy így. - mondtam kínosan.

- Hát drágám, akkor majd megtudod decemberben, hogy lány lesz e vagy fiú. - mondta majd kacsintott egyet és kiszállt az ölemből.

- Tudod, hogy szeretlek. - mondtam még neki.

- Tudom. - nevetett. Jönnek már a többiek, hogy ezt honnan tudom? hogy már most hallom az utcáról a hangjukat. Pár perc múlva meg is érkeztek.

Eleanor szemszöge:

Mindenki bejött csak Dani nem.

- Hol van Dani? - kérdeztem.

- A szobájában. - mondta mérgesen Liam, még az erek is megfeszültek a nyakán. Bementem Danihoz aki pakolt.

- Te meg? - vontam fel a szemöldököm. Dani könnyes szemmel nézett rám.

- Elmegyek. - szipogta.

- De mi?? Miért? nekem szükségem van rád! - mondtam kétségbeesetten.

- El... Liammel szakítottunk. Tudom, szeretlek kis husibogár, de el kell mennem. - mondta.

- Mi? De miért szakítottatok? És így akarsz engem itt hagyni, terhesen??? - mondtam sírva.

- Liam.... most nem tudom még feldolgozni, ha feldolgozom ígérem elmondom. Figyelj ne sírj, minden nap beszélünk majd és ott leszek melletted amikor a kicsit megszülöd. - mosolygott rám. Annyira felment bennem a pumpa, hogy csapkodva mentem a nappaliba és hallgattam, hogy Dani rohan utánam és mondja, ne csináljak semmit.

- LIAM! - kiabáltam. 

- Eleanor kérlek, ne. - mondta.

- Tudod... Nem tudom mit csináltál, de ezzel nem csak Danielle szívét törted össze hanem az enyémet is és Perriét is! Nem fogom hagyni, hogy Dani elmenjen csak úgy! - mondtam sírva.

- El kérlek nyugodj meg! - mondta Dani, de hirtelen olyan fájdalmat éreztem, hogy azt hittem, hogy ott esek össze.

- El! - mondta Louis és odarohant hozzám.

- Ne engedd, hogy elmenjen! - sírtam halkan neki.

- Először nyugodj le. - mondta nekem Louis miközben felemelt majd lerakott a kanapéra és én egyből el is aludtam Louis karjaiban és a baba is megnyugodott.

Louis szemszöge:

- Valahogy ki kell bírni még ezt a pár hónapot.. - mondtam leginkább Liaméknek.

- Csak Eleanor miatt! - mondta Dani. 20 perc beszélgetés után El felkelt.

- Jól vagy húgi?  - kérdezte Jake

- Most már igen. Dani ugye nem fogsz elmenni? - kérdezte El félénken hozzám bújva.

- Nem! - mosolygott Dani és megölelte barátnőmet.

- Ennek örömére....... - mondta El és elszaladt majd vissza egy nagy borítékkal a kezében. - Itt van a baba röntgen képe. - mondta szerelmem és először nekem adta oda. 

- Olyan aranyos.  - mosolyogtam majd továbbadtam. 

- És fiú vagy lány? - kérdezte Zayn.

- Hát.... - mosolyodott el Eleanor.

- Mondd már! - mondtuk szinte egyszerre a többiekkel.

- Kislány. - pirult el Eleanor.

- Kislány.. Kislány... Kislányom lesz!!!! - fogtam fel a dolgokat majd odamentem El-hez és egy jó hosszú csókcsatába kezdtünk.

- Hát haver, Gratulálok! - mosolyogtak a fiúk.

- Köszi. - mondtam könnyes szemmel.

- Azért ne sírj! - nevette el magát Harry.

- Harreh!!!!! - mondtam viccesen majd egy bandaölelésben törtünk ki.

- Akkor, Eleanor hasában növekszik a kicsi Hope Allyson Tomlinson. - mondta Stel és megölelte El-t.

Eleanor szemszöge:

A fiúk elmentek beszélgetni és közben bontottunk pezsgőt.

- Akkor igyunk El-re és a kis Hope-ra. - mondta Dani.

- Szerintem meg arra, hogy Jake-nek már nehezen, de gyógyul. - mondtam.

- Nem! Arra már ittunk! Most Rád kell inni! - mondta Pezz. Én csak nevettem és épp inni akartam a 7 hónap után először.

- Héééé!!! Te nem iszol!  - mondta Louis és kivette a kezemből a pezsgőt és megölelt hátulról.

- Csak egy kis pezsgő.. - mondtam.

- El... 7 hónapig csak azért tornázol, eszel rendesen, kerülöd a cigi szagot, nem iszol és nem eszel mesterséges kajákat és most inni akarsz?? - kérdezte bátyám

- N-Nem... - mondtam halkan mert kezdett hányingerem lenni.

- Hé Eleanor.. Mióta vagytok együtt Louissal? - kérdezte Lottie aranyosan.

- Hát... Öm... fogalmam sincs.. - mondtam kínosan.

- Én se tudom... - mondta Louis..

- Jó mind egy.. és szerettek itt lakni?? szép ez a ház. - mondta Lott

- Hát mi a lányokkal annyira nem.. Jobban szeretjük a Direction házat.. - mondta Pezz.

- Jó, hogy mondjátok!!! - kiáltott fel Niall. Mi mind ránéztünk. - Ja semmi... - mondta tovább.

kb. 2 hónap múlva:

- Hé! nem megyünk el venni a babának cuccokat? - kérdezte Louis.

- Öm.. mehetünk.. - mondtam félénken.

- Akkor lányok, gyertek ti is! - mondta Louis mi meg nevetve mentünk. Beültünk a nagy kocsiba majd már suhantunk is a baba boltba..

- Jó napot. Miben segíthetek? - kérdezte egy fiatal lány tőlünk.

- Szia. Öm baba dolgokat, már mint babakocsi, babaágy, babaruhák, játékok meg ilyenek.. - mondtam.

- És kisfiú vagy kislány lesz? Mivel itt úgy van berendezve minden.. - mondta a lány.

- Kislány. - szélesen mosolyogtam és Louis adott egy puszit.

- Gratulálok Önöknek! Ha megengedik akkor javasolnék közben a legjobbakat. - mondta a lány.

- Igen, de tegeződjünk, nem vagyunk öregek. Se Te, se Mi. Vagyis Louis.... - nevettem.

- Mi?? Csak 22 leszek.!! - mondta a száját húzva.

- Én Eleanor vagyok, Ő itt a büszke apuka, Louis, és a barátnőim, Danielle, Perrie, Stella és Lottie. - mosolyogtam.

- Zoella vagyok. - örvendett nekünk. - Akkor szerintem először válasszuk ki a babakocsit és a babaágyat meg gyerekülést meg a hordozót, hogy azt elő tudják készíteni nektek és ne kelljen sokat várni rá. - mosolygott Zoella

- Milyen színű legyen kicsim? Szerintem rózsaszín ha már lány lesz.- mondta Louis.

- Szerintem meg szürke és fehér, mert ki tudja.... lehet teherbe fogok esni még. - pirultam el.

- SZÜRKE ÉS FEHÉR! - mondta Louis perverz fejjel amin mindenki nevetett. Ezeket a dolgokat mind olyan színben választottuk,  hogy ha TALÁN lesz egy fiúnk akkor neki is jó legyen.

- Akkor a ruhák... - mondta Louis sóhajtva, tudva, hogy mi milyenek vagyunk.

- Istenem!!! Ez kell!! Ez nagyon cukii!!! - kezdtem el amitől Louis félt. Egyszerre fogtam meg az 5 ruhadarabot ami nagyon megtetszett és beleraktam a kosárba. A többi lány is vett el mindent ami tetszett nekik és Louis is pár csíkos pólót és piros nadrágot.

- Istenkém! Louis!!! - mondtam és ő idejött.- Ez kell!! - mondtam mosolyogva. Ez egy nyaklánc volt amibe képeket lehetett rakni. 

- Hé!! nézzétek milyen édes kis tornacipőt találtam!! - mondta Stel.

- El! Masni és hajgumik! - mondta Dani.

- Jujj!!!! El!!! VIRÁGOS HAJDÍSZ!!!! - mondta Pezz magas hangon. Én csak nevettem rajtuk majd hirtelen elkezdett fájni a hasam.

- Louis...  - mondtam halkan.

- Kicsim, minden rendben? - kérdezte..

- Persze... csak... te választottál már egyáltalán valamit amit nagyon szeretnél neki? - kérdeztem és tereltem a témát, nem akarom, hogy most is minden körülöttem forogjon.

- Ezt a fülbevalót. - mosolygott rám és megmutatta.

- Ez nagyon aranyos. - mondtam és jobban megnéztem. Ezüst fülbevaló ami egy masnit formáz. Viszont egyre erősebb lett a fájdalom.

- Na azt hiszem minden megvan. - mosolygott Zoella

- Köszönjük. - mosolyogtam. 

- Megadnám a számomat, ha kell segítség! - mosolygott és leírta nekünk. Fizettünk és mentünk viszont nekem egyre kényelmetlenebb lett a fájdalom és kicsordult egy könnycsepp a szememből.

- El.. Jól vagy? - kérdezte Dani. Én csak megráztam a fejem.

- Louis!! A kórházba!! - mondta Pezz, mire Louis megijedt és leállt.

- Menj máár! - mondta Stel. Louis rám nézett és látta rajtam, hogy sírok így egyből 100-al mentünk.

Nem sokára jön a kövi rész!! :)))) :DDD EZ kicsit rövid let.. Bocsi :s